Középkori Templomok Útja


Lónya, református templom

A falu történetének kiindulópontja az az 1270-es oklevél, melyből kiderül, hogy a két Lónya nevű falut Bánk bán vásárolta, és azokat vejének, Simonnak adományozta. A falu későbbi birtokosa a Lónyai család, amely tehát erről a birtokközpontról vette a nevét, és évszázadokkal később ide is temetkezett. A templomról kevesebbet tudunk, pápai tizedjegyzékben a zempléni főesperességben hozzák a lónyai Szent Péter és Pál-templomot. Ezek szerint a falu temploma az 1330-as években már működhetett, ami megfelel a művészettörténeti elemzés eredményeinek is.

A templom jelenlegi formájában két részből áll: az egyterű, téglalap alaprajzú hajóból (belmérete: 12x7 méter) és a négyzet alaprajzú szentélyből (4x4 méter). A hajó tömbje magasabbra emelkedik a szentélyénél, és a tetőzete is jól elkülönül.

A nyugati homlokzaton csúcsíves, bélletes kaput találunk. A hajó és a szentély déli homlokzatán félköríves, rézsűs bélletű ablakok láthatók. A hajó boltozatlan, a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A szentély keresztboltozattal fedett, a zárókő lapos, díszítetlen korong. 
További átalakítások a református korban történtek, a gyülekezetre először 1595-ben vannak adataink. Ők emelték meg a padlószintet a XVIII. század során, ezzel egykorú a stukkódíszes szószék is (koronája 1776-os évszámú), valamint az 1781-ben ácsolt impozáns harangtorony.

A középkori templom sem egyetlen periódusban épült. A falkutatás bebizonyította, hogy a nyugati falon átalakítások történtek. 
Az, hogy a szentélyboltozat az első periódushoz tartozik-e, nem egyértelmű. Azok a korábbi felvetések, miszerint a templom építése Bánk bán vagy Simon idejében, a XIII. század elején történt, megkérdőjelezhetők, valószínűbb a XIV. század eleji datálás. A lónyai református templomot mindössze a XIV. században alakították át. Mivel a templom későbbi átépítései nem voltak jelentősek, a vakolat alatt fennmaradhattak a gótikus és reneszánsz freskói hihetetlen gazdagságban.

A belvíz nyomán kialakult veszélyes állapot miatt szükségessé vált a templom helyreállítása. A munkálatok során páratlan gazdagságukban kerültek elő ezek a csodálatos falképek. A falképek három korszakot képviselnek, a templom falain megtalálhatóak román, gótikus és késő reneszánsz ábrázolások. Az első periódus ábrázolásai: Szent György a déli hajófalon, három szent a diadalív déli oldalán, az északin Köpenyes Mária. A feltételezett készítési idő a XIV. század eleje. A szentély teljes kifestésével járó második réteg datálását felirat segíti: 1413. A harmadik periódus, amelyet egy elveszett felirat nyomán 1631-re szokás tenni, már az épület református használatával függ össze. Az épület 2008-ban befejeződött műemléki helyreállítása törekedett a középkori és református kori műrészletek harmonikus bemutatására. A lónyai falképek kvalitásukban kiemelkednek a magyarországi emlékanyagból, ezért sem véletlen, hogy ekkora szenzációt keltettek és a mai napig ekkora népszerűségnek örvendenek.