Középkori Templomok Útja


Márokpapi, református templom

A község két település, Márok és Papi egyesülésével jött létre 1941-ben. A falu legnagyobb nevezetessége a református templom, amely egykori a középkori Márok falu egyháza volt. 
Márok neve a Márk személynévből keletkezett, a középkorban a falu a kisvárdai uradalomhoz tartozott, 1566-ban a tatár csapatok fölégették.
A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már a XIV. század elején említik, a XVI. század második felétől a reformátusoké. 

Már a XIX. század végi leírások említik falképeit, amelyeket bemeszeltek. A templomot 1939-ben villámcsapás éri és leég. Ekkor fölmerül az épület lebontása, de szerencsére ez nem következik be, és a 2000-ben kezdődő kutatás és helyreállítás befejeződése után a templom pompás építészeti alkotásként szolgál a gyülekezet otthonául és várja a látogatókat.

A templom nyugati homlokzata előtt áll a XVIII. században épült, tizenöt méter magas, a XIX. század második felében megújított harangtorony, melynek harangját 1791-ben öntötték.  A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus, kőkeretes kapu.

A külső homlokzat különleges dísze az a színes, virágos kifestés, amely a XVII. századból, tehát már a református időből származik,. Hasonló faképdísz a környéken több helyen, így Csarodán, Lónyán, Vámosatyán is előfordul.

A belsőben középkori, a XV. század első feléből származó freskókat láthatunk, amelyek a 1999-es restaurálások során kerültek elő. A hajó északi falán a Háromkirályok vonulását ábrázolták, a diadalíven megfestett jelenetben a halott Krisztus testét angyalok emelik a magasba. A hajót diadalív választja el a szentélytől, amit bordás keresztboltozat fed.

A szentély déli oldalán lóhereíves ülőfülke, vele szemben csúcsíves sekrestyeajtó látható. Az ajtótól keletre roncsolt szentségtartó fülkére bukkantak a kutatók. 
Ami a templom építési idejét illeti, az épület már állt 1332-ben, amikor papját említik. A XIII. század végén a település birtoklása vita tárgya volt, valószínűleg a helyzet rendezése, az 1299-ben végződő királyper után, tehát 1300 és 1332 között épülhetett a templom. A hajó és a szentély azonos építési periódusban készült, a kutatók korábbi épületnek nem találták nyomát.