Középkori Templomok Útja


Laskod, református templom

A falu első említése 1283-ból származik. A templomról először 1483-ban kapunk hírt, amikor 10 márka értékűnek mondják. Ez megfelel a korabeli becsüjegyzékek torony nélküli, de temetkezési joggal rendelkező templomának. Ez az épület valószínűleg nagyobb átalakítások nélkül került a reformátusok birtokába. A falusiak 1785-ben kérték, hogy szilárd anyagból építhessenek templomot, azaz valószínűleg a régi épület már rossz állapotban lehetett. Több átépítés történt a XVIII. és a XIX. században, a ma is álló torony 1863-ra keltezhető.

A templom kutatása és restaurálása 1999-ben fejeződött be. A restaurálási koncepciót a különböző korú épületrészek diszkrét, de érthető megkülönböztetése jellemzi. A téglából épült egyhajós templom egyszerű téglalap alaprajzú, melynek déli oldalához előcsarnok, nyugati oldalához háromszintes torony csatlakozik. A déli fal nyugati felén három félköríves záródású, lépcsős bélletű ablakot találunk. A restaurálás során a hajófalat egy üvegfallal megemelték, amelyet fa lamellák tagolnak. Ez a helyreállítási terv modern eszközökkel kívánja megértetni a középkori jellegzetességeket a látogatókkal. A templomon ugyanis a restaurálás előtti középkori részlet nem volt látható.

A kutatás során végzett régészeti feltárás felszínre hozta az eredeti, félköríves szentélyzáródást. Kiderült, hogy a hajónál keskenyebb szentély erősen beugró diadalívvel vált el a hajótól. A kutatás eredményei szerint tehát az első templom egy viszonylag rövid, kis méretű, közel négyzet alaprajzú hajóból és keskenyebb, félköríves szentélyből állt. Az alaprajz legközelebbi rokona Csengersima első temploma, ami a XIII. század közepe táján keletkezhetett.

A kutatás során a templombelsőben falképek kerültek elő. Kiemelkedő jelentőségű a déli fal Szent László-ciklusa, amelyet a XIV. század elején festhettek ugyanazok a mesterek, akik Lónyán, Csarodán, Gerényben és Palágykomorócon is dolgozhattak. Szent László kiemelt helyet foglal el a magyar történettudatban, mint az egyik legismertebb és leghíresebb magyar uralkodó és kiemelkedő a jelentősége a magyar egyháztörténelemben is (fontos szerepe volt a kereszténység megerősítésében). Szent László szerepe és helye a magyar vallásosságban is nagyon jelentős, hiszen István király és fia Imre herceg után ő volt a harmadik és egyben utolsó magyar uralkodó, akit az egyház kanonizált. Szent László tekinthető tehát az egyik legjelentősebb világi szentnek.

A Szent László legendák egyik legszebbikét őrzi a laskodi református templom. A Szent-László legendát a déli fal alsó sávjában festették meg. A narratíva jobbról, balra halad és három jelentből áll. Az első jelent az Üldözés, amelyből csak a kun alakja maradt fönn. A következő a Birkózás jelenete, a zárójelenet pedig a Lefejezetés.  Az északi fal Szent György-ábrázolása és az Utolsó ítélet, valamint a déli fal Szent Pálja a XIV. század végén készülhetett. Az első templom építési ideje a XIII. század vége, vagy inkább a XIV. század eleje lehetett.